1859. szeptember 30. - 1929. augusztus 17.
"Jézus tanítványa voltam,
Gyerekekhez lehajoltam,
A szívemhez felemeltem,
Szeretetre így neveltem."
Életrajzi adatok: Benedek Elek Kisbaconban született
1859. szeptember 30-án (a település akkor Udvarhelyszékhez tartozott,
ma Kovászna megye része). Édesapja Benedek Huszár János, édesanyja
Benedek Marczella. Gazdálkodó székely katonacsaládból származik, ősei a
lófő, illetve gyalogkatona rendhez tartoztak. 1665-ben ősei Apafi Mihály fejedelemtől címeres
nemeslevelet kapnak. Ez a nemeslevél, amint azt Benedek Elek az Édes anyaföldem
-ben elmeséli, elveszett, ami nem kevés kellemetlenséget okozott a
családnak, mivel annak férfi tagjai így nem mentesültek a székelységre
nehezedő kötelező katonáskodás alól.
Alig nyolc évesen íratják be a székelyudvarhelyi református kollégiumba. 1877 és 1881 között a budapesti
egyetem bölcsészkarán tanul magyar–német szakon, majd filozófiát is
hallgat, de nem szerez diplomát, inkább az újságírói pályát választja.
1881-től a Budapesti Hírlap munkatársává válik. 1884-ben megnősül, Fischer Máriát veszi feleségül. 1887-ben veszi kezdetét viszonylag rövid ideig tartó
politikai karrierje: a kormányon lévő, Tisza Kálmán-féle Szabadelvű Párt
színeiben indul a nagyajtai választókerületben.
1889-ben gyereklapot indít Pósa Lajossal, Az Én Újságom címmel, amely mérföldkőnek számít a magyar ifjúsági lapok történetében. 1909-től ismét gyerekeknek szóló lapot, a Jó Pajtást szerkeszti, Sebők Zsigmonddal együtt.
1921-ben Benedek Elek végleg hazatér szülőfalujába.
Fogadalma szerint egy esztendeig nem mozdul ki portájáról, de lassan
mégis bekapcsolódik az újjászerveződő erdélyi magyar irodalmi életbe:
1922. július 31-én beszédet mond a Segesváron rendezett
Petőfi-emlékünnepségen, és cikkezni kezd a Keleti Újságban. 1923-tól kezdetét veszi a Cimbora küzdelmes története.
Életének utolsó éveit teljes egészében a Cimborának
szenteli. Egyre nyomasztóbb anyagi gondok között küzd a lap életben
tartásáért, miközben irodalmi és nem irodalmi polémiák kereszttüzében
is helyt kell állnia. 1929-ben a Cimbora kilátástalan helyzetbe kerül.Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés éri. Utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll, szállóigévé vált: „Fő, hogy dolgozzanak”.
Augusztus 20-án helyezték örök nyugalomra a kisbaconi temetőben, feleségével együtt, aki – korábbi fogadalmukat megtartva, miszerint egyikük sem fogja túlélni a másikat – követte férjét a halálba.
Forrás: http://www.benedekelek.ro/be_eletut.php. Utolsó letöltés: 2013.09.25.
Képgaléria:
Benedek Elek emlékháza
Elek apó a padon
Az író dolgozószobája
Erdővidék - a szülőföld
Síremlék
Szeretett gyermeklapja
Életrajzi regényének legújabb kiadása (2013)
Honismereti album a nagy mesemondó tiszteletére
Mesegyűjtemények:
